AJÁNLÓ
 
12:35
2014. 07. 09.
Nem hiszek és soha nem hittem a multinationalelf elméletben, meg a németek győztes mentalitásának...
A bejegyzés folyatódik
 
12:35
2014. 07. 09.
In medias res mondjuk el, hogy valójában Löwnek fogalma sincs, hogy mi történik körülötte,...
A bejegyzés folyatódik
 
12:35
2014. 07. 09.
Lassan két nappal a németek utolsó mérkőzése után, és két nappal az utolsó előtt látva...
A bejegyzés folyatódik
 
12:35
2014. 07. 09.
Vicceskedtünk mi Höwedesszel, meg Löw logikátlan válogatási elveivel, meg azzal, hogy inkább...
A bejegyzés folyatódik
 
12:35
2014. 07. 09.
Leszámítva, hogy sikerült negyven fokban is megbetegednem, ami egészen odáig vezetett, hogy...
A bejegyzés folyatódik
Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Spritz mein popo, jaaa, guuut!

komment

Ülünk, iszunk, nevetünk, de olyan mélyen, mint ahonnan Hummels elindult az ötödik előtt, ami a lesgyanús szituációból (agyfasz) született.

Szerettem volna írni egy külön posztot Toninak, a futballtörténelem legnagyobb játékosának, akit györe és mocsing, a Toniért Népe Front, kicsit Lajos, meg nagyon a katalán majdnem tönkretett nekem, de minden megpróbáltatás, minden oktalan ömlengés, hatosban végigalibizitt meccs ellenére én továbbra is kedvelem, szeretem, szerelmes vagyok belé. 

Azt mondják minden szerelem más, ahogy valójában a szex is, nincs két ugyanannyira nedves nő, van a mocskos, a romantikus, az altató, a be nem teljesedett (Dahoam), a bárcsak ne teljesedett volna be. Ezek alapján szerettem volna írni Toniról, a futballtörténelem legnagyobb játékosáról egy csöpögős történetet, de nem tudok rá gondolni, mert mocskos egy estén vagyunk túl, egy olyanon, ahol muszáj beszélnünk arról, hogy Khedira meg tudta oldani a rábízott feladatokat és soha nem láttam ennyire futballistának, mint amennyire tegnap. Először nem volt indokolatlan, egy tökéletes egyéjszakás, amit soha nem fog tudni reprodukálni, de nincs is rá szükség.

Ülünk, iszunk, nevetünk, de olyan mélyen, mint ahonnan Hummels elindult az ötödik előtt, ami a lesgyanús szituációból (agyfasz) született.

Ott van Bastian, akiből az évek alatt a kétségbeesett tekintetű, vesztes lúzerből egy könyörtelen gyilkos lett, aki -nézem a whoscored-on- megint nem tudott hibázni, tehermentesítette Khedirát, aki Tonival, a futballtörténelem legnagyobb játékosával még azt is elbírta, hogy Özil egy újabb homály meccset hozott le. Mi meg bosszankodunk Trollfocis barátainkkal, hogy miért nem lett nyóccegy

Ülünk, iszunk, nevetünk, de olyan mélyen, mint ahonnan Hummels elindult az ötödik előtt, ami a lesgyanús szituációból (agyfasz) született.

Meg egy hangyafasznyit bosszankodtunk, hogy miért nem csináltak gólkirályt Müllerből a második félidőben, mert David Luiz szerint Hámesz már így is világbajnok, ami a gólkirályi cipővel, már több, mint ami neki járna. Az egyéni elismerés mellett lesz a polcon a Luiz által írt elismerés is, már ha egyáltalán tud írni, gondolkodni biztosan nem. De úgy nagy általánosságban elmondható erről a borzasztóan rossz brazil válogatottról, hogy tényleg elképesztően gyengék. De nekünk ez most a legkevésbé mindegy, mert tényleg egy olyan estén vagyunk túl, ami után, mint szurkolónak nincs értelme azon filózni, hogy kit, hanem arra kell gondolni, hogy miként. Végre válogatott mezben láttuk a német futballt, azt amit évekig titkolt előttünk Jogi, hogy mikor a leginkább kellett előszedje és szétkontrázza a nyomorultakat.

 

Ezt látjuk hétről-hétre a Bundesligában, gladbach-ok, mainzok és dortmundok csinálták meg a brazilokat. A stílus ismét diadalmaskodott Tonival, a futballtörténelem legnagyobb játékosával, aki maga a német futball 2014-ben.


Még mielőtt osztanád a frankót meg az élest, figyelmedbe ajánljuk blogunk multimédiás tartalmait is.